Feed Me's Big Adventure
Mike Foyle - Silver Lake
Eelke Kleijn - Theme For Nosey
Flutlicht - Icarus (2001)
Jan Johnston - Flesh
további zeneajánlóimMivel a mostani design már évek óta változatlan, és a tumblr azért más világ, elkezdtem nulláról újraírni a kinézetet a logó és a színvilág megtartásával. A régi blogbejegyzések közül több hetes munkával átmeltem ide a lényegesebbeket, és amik tetszenek. Főleg a buliajánlók és beszámolók, valamint a zeneajánlók azok, amiket kincsnek tartok, és semmiképp sem akartam eltüntetni az internetről. Így lett 921 bejegyzésből 530. Ezeket a freeblogról áthozott bejegyzéseket “soundblog archív” cimkével láttam el.
És ha már így belelendültem, beregisztráltam a soundblog.hu domain-t, hogy könnyebb legyen megjegyezni és visszatalálni az oldalra.
Hozzáteszem, jó és rossz értelemben is nagyon durva ám visszatekinteni 6 évet ennyire részletesen, közben mindennel újra szembesülni. Azt hiszem, 2008-ban volt egy ugrás. Egy nagyságrenddel jobb, és boldogabb ember lettem onnantól kezdve. Igaz, hogy konkrét dolgot keveset írtam le, de a zenékről, bulikról mindig eszembe jutottak az éppen aktuális háttéresemények.
Hát így. Itt a freeblogon ez az utolsó bejegyzés.
Jó soundblog olvasást/nézegetést itt az új helyen is, remélem legtöbbeteknek tetszik (mindenkinek úgy se fog)!
Pár hónapja elkezdtem belemélyedni a tumblr lelkivilágába. Először csak figyeltem, hogyan működik. Gyakorlatilag a klasszikus blogformátum és a twitter ötvözetéről beszélünk. Nagyon tetszik, hogy van közösség, lehet bejegyzéseket lájkolni, reblogolni, lehet követni embereket, akiknek az új bejegyzéseik a tumblr dashboardján időrendben megjelennek. Talán ami végleg eldöntötte, hogy én ezt szeretném, az a mobilos tumblr kliens. Azt hiszem, nem kell részleteznem, hogy miért.
Sokan mondják, hogy a tumblr nem való olyan fajta blogolásra, amit én folytatok. Nagyon sokat gondolkoztam ezen is, de végül arra jutottam, hogy ez nem lehet akadály. Attól, hogy a tumblr motorja lesz a háttérben, ugyanúgy tekinthető egy klasszikus blognak. Igazából ez rajtam is múlik. Azon, hogy milyen tartalommal töltöm meg. Lehet, hogy lesznek olyan időszakok, amikor jobban fog hasonlítani egy átlagos, reblgolós vicces/művészfotós tumblelog-ra, de a saját gondolataimat, fotóimat, videóimat nem fogom visszatartani.
Kicsivel több, mint 6 éve, hogy a soundblog elindult. Akkor a freeblog.hu-t választottam “szolgáltatónak”. Sokáig tökéletesen megfelelt az igényeimnek, folyamatosan történtek fejlesztések is, nem éreztem különösebb hiányát semminek.
6 év hosszú idő. Akkor főiskolás voltam, tengernyi szabadidővel. Most már teljes munkaidőben dolgozok, és a maradék órákban is jóval több tennivalóm, egyéb programom van. Ezekből következett, hogy hosszú, részletes írásokat egyre gyakrabban csak több részletben tudtam publikálni. Más az, amikor csakúgy ír az ember valamit, és más, ha ott van a ki nem mondott kényszer, hogy hú, ezt az írást be _kell_ fejezni (vagy legalábbis kéne). Közben pedig egyre gyakrabban kezdtem posztolni fotókat, egysoros idézeteket, rövid beszélgetésrészleteket, amik valamiért hatással voltak rám, illetve megmaradtak bennem.
Aztán nagyjából másfél évvel ezelőtt, amikor elkezdtem twittert használni, végleg elindult valami, amiről akkor még fogalmam sem volt. Kezdtem ráérezni a 140 karakterre, és hogy akár mobiltelefonról is tudok írni egyet, ha valami eszembe jut úton-útfélen. Ez már sokkal jobban passzolt a megváltozott életvitelemhez, bár a blogolás ettől nem szorult a háttérbe. Vagy mondjuk úgy, nem ettől.